Valami készül Washingtonban – Trump hétfőre időzített egy nagy bejelentést

Trump titokzatos hétfői bejelentését egy magas szintű látogatás előzi meg, amely újabb fordulatot hozhat az amerikai külpolitikában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök igyekszik visszaállítani az orosz befolyást Kelet-Európában – mondta a NATO főtitkárhelyettese hétfőn Budapesten. Alexander Vershbow a Danube Institute konferenciáján kijelentette: „A szuverén országoknak maguknak kell dönteniük a sorsukról”. Sokat küzdöttünk a szabad, egységes Európáért, ezt nem akarjuk feladni – hangsúlyozta Vershbow. A NATO második embere ugyanakkor kiemelte: a tagállamoknak demonstrálniuk kell a transzatlanti szolidaritás és közös vállalások iránti elkötelezettségüket.
Az euroatlanti népek békéje veszélyben van – kezdte előadását Alexander Vershbow, a NATO főtitkárhelyettese a Danube Institute konferenciáján, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum épületében hétfőn. Vershbow szerint a NATO déli szomszédságában az Iszlám Állam és a hasonló szervezetek terjesztik a káoszt: vallási extremizmus, bukott államok és tömeges migráció sújtja a régiót. A keleti kihívást pedig az oroszok jelentik – mondta a NATO főtitkár-helyettese.
Vershbow emlékeztetett arra: a hidegháború végeztével és a Szovjetunió bukásával speciális partnerség alakult ki a NATO és Oroszország között, amelyben közös érdekek is megjelentek, mint például a terrorizmus elleni fellépés. Még 2010-ben is az orosz vezetés akarta tovább fejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat. A főtitkárhelyettes elmondta: Oroszország volt a NATO legfontosabb partnere, most mégis évtizedek óta a legrosszabb a viszony a két fél között. Arról beszélt: Oroszország aláássa a 2. világháború utáni status quót, miközben otthon nacionalista propagandával azt akarja elhitetni az oroszokkal, hogy a NATO kormányváltást akar elérni Oroszországban. Vershbow szerint 25 évvel a hidegháború után nem elfogadható az újabb vasfüggöny leereszkedése: a nemzeteknek meg kell engedni, hogy maguk válasszák meg a saját jövőjüket.
Ennek biztosításához szükség van a transzatlanti szolidaritás és együttműködés erősítésére – szögezte le Alexander Vershbow. A NATO szerinte gyors választ tud adni a kihívásokra: nagyobb létszámú NATO-kontingens került már a keleti tagállamokba, a cél a minél gyorsabb döntéshozatali képesség, a készenlét erősítése és a kölcsönös információszolgáltatás gyorsítása a NATO-n belül. Emelték a gyorsreagálású NATO-erők létszámát is, amelyek 48 órán belül képeseknek kell lenniük a fellépésre.
A negatívvá váló biztonsági körülmények miatt Vershbow szerint szükség van a politikai dimenzióra is: átfogó transzatlanti stratégiát kell alkotni az orosz politikával szemben, hogy a két tömb közötti államok kiszabaduljanak a kényszerpályájukról. Ukrajnát és a hasonló helyzetben lévő országokat segíteni kell különböző eszközökkel a reformoktól az intézmények építéséig.
A NATO bővíti védelmi kapacitását, és szorosabb EU-NATO együttműködésen is dolgozik a szervezet, hogy koordinálják és szinkronizálják a törekvéseiket. Vershbow hangsúlyozta: „Több szolidaritást és hozzájárulást várunk a NATO-tagoktól”, különösen olyan időkben, amikor keletről és délről is kihívások érik a szervezetet. Úgy látja: demonstrálni kell a politikai és pénzügyi elkötelezettséget, a tagállamoknak teljesíteniük kell a költségvetésekben is a honvédelmi kiadási vállalásaikat. „Legyen vége a védelmi kiadások megkurtításának, folytatódjon a modernizáció!” – mondta a védelmi szervezet főtitkárhelyettese
A NATO második embere megköszönte az iraki magyar szerepvállalást. Előadása végén leszögezte: „Kelet-Közép-Európa meg lesz védve, ahogy a NATO a kezdetektől meg tudta védeni mindegyik tagállamát”.
Az előadás után hallgatói kérdésre, miszerint az atlanti szervezet elégedett-e a magyar elkötelezettséggel, a főtitkárhelyettes azt válaszolta: Magyarország folyamatosan hozzájárul a NATO erőfeszítéseihez, például a C-17-es szállító repülőgépeket kiszolgáló pápai repülőtérrel, vagy azzal, hogy részt vállal a balti államok légtérvédelmében. Az aktuális feladatokban Magyarország nagyon jól teljesít – mondta. Hozzátette, egyedül a védelmi kiadások kapcsolatban vannak aggályok. Reméljük, közeledni fognak a hazai össztermék (GDP) 2 százalékához – jegyezte meg.